Fogalomtérképek újra...

Az elmúlt héten a fogalomtérképek témakörében igyekeztem elmélyülni. Ehhez kapcsolódóan most szakmai vizekre eveznek. Először összefoglalom a fogalomtérkép-készítés alapelemeit, aztán két élményt/alkalmazást szeretnék megosztani. Az elsőben egy gimnáziumi órai alkalmazásomat mutatom be, a második részben pedig az emelt szintű érettségi feleletre való felkészülés egyik lehetséges módjaként mutatom be a fogalomtérképeket.

A htk01 kurzus 2. heti szakirodalma egy kissé megfeküdte a gyomromat. A nem túl jó angol tudásom és a 36 oldalas terjedelem megakadályozott abban, hogy az ábrákban való gyönyörködésnél többre jussak. A lényeget Prágai Tamás blogjából ismertem meg, aki remekül összefoglalta a cikk mondanivalóját. Ez alapján megtudtam, hogy a jó fogalomtérkép készítésének 5 lépése a következő:

1. Jó kérdés (ún. fókusz-kérdés) feltétele.
2. Hozzuk létre a kulcsfogalmak rangsor és szelekció nélküli listáját (15-25db főnév  már bőven elég lehet).
3. Első vázlat, a "csontváz" megalkotása.
4. Kereszthivatkozásokat hozzunk létre.
5. A kereszthivatkozásokat minősítsük (pl. írjunk igéket a hivatkozásokra).

Az elmélet után jöjjön a gyakorlat!

Azt hiszem, hogy a fogalomtérképeket remekül fel lehet használni a későbbiekben diagnosztikus felmérésre és a témazárók előtt egyfajta tudáspróbaként. A diákok tudásának mélységéről és az esetleges hiányosságokról jó képet adhat egy házi feladatként elkészített fogalomtérkép. A későbbiekben tervezem ennek a kipróbálását egy-két osztályomban. Ezen a héten a 9. osztályomban a háromszögekről tanultakat ismételtük át. A csütörtöki órámon megpróbáltam a diákok közreműködésével egy fogalomtérképet felrajzolni a témáról. Magam is meglepődtem, hogy milyen átlátható rendszerré gyúrtuk át a tananyagot ( bár nem biztos, hogy mindenkinek ez a véleménye az alábbi kép alapján). Mielőtt még letöröltük volna a táblát, egy-két tanítványom megörökítette a művet és elküldte e-mail-ben. Íme a MŰ:

 
Kicsit csúnyácska, de a miénk...

Az utolsó részben teljesen szakmai síkre terelem a szót. A 2010. évi emelt szintű szóbeli 1. matematika tételt megpróbáltam feldolgozni fogalomtérkép segítségével (a bejegyzés elején lévő 5 pontot alkalmazva). Őszintén szólva egyelőre nem tűnik egyszerűbbnek ez a felépítés, mint a pontokba szedett iromány, de még nem adtam fel, valószínűleg találok majd olyan részeket a matematikában, amelyeket egyszerűbb lesz így ábrázolni.

 

(Photo credit)

Fogalomtérképészet

A htk01 kurzus második hetében a tudásunk belső hálózatával foglalkozunk és a tudásunk bemutatásának lehetőségeivel. Eddig egy érdekes módszerként tekintettem az elmetérképekre. Egy-két alkalommal ki is próbáltam a tanítás során. Most megpróbálom leporolni ismereteimet és igyekszem jobban fókuszálni a témára.

Az előző fogalomtérképet kb. két éve készítette egy akkor 5. osztályos tanítványom. Sajnos a fénykép minősége nem lett nagyon jó... Az akkori tapasztalatom az volt, hogy a fogalomtérképről egy tanár sokszor azonnal meglátja, hogy a tanuló tudása milyen mély és az esetleges hiányosságokat is azonnal észreveszi. Pl. láttam, hogy a természetes számok számára a pozitív egészeket jelentik (és milyen igaza van), pedig érettségiig a nullát is természetes számnak tekintjük.

A mai felfedezésem (asszociációm) még az előző bejegyzésben már említett tudásépítő hármassal (1. Olvass! 2. Alkoss (írj)! 3. Oszd meg!) kapcsolatos. Mező Ferenc könyveiből ismert IPOO-modell nagyon illeszkedik erre a három fogalomra és még ki is egészíti azt egy 4. ponttal, a tanulásszervezéssel. Az IPOO-modell a tanulást a következő négy pontban és formulában foglalja össze:

1. Input – információgyűjtés;
2. Process – az információ feldolgozása;
3. Output – az információ átadása, felhasználása, alkalmazása;
4. Organizáció – az előzőek hatásfokát meghatározza a tanulásszervezés. 

A modell alapján a tanulás a következőképpen írható le:

Tanulás = (Input + Process + Output) x Organization

Gyakorlásképpen ezt ábrázoltam kétféleképpen is az ingyenes Cmap-pal. Az első ábrában látható a kapcsolódás a másik hármassal:

 

 

Sok web 2.0-ás eszköz egyik nagy hiányossága, hogy nem gondolnak a magamfajta őrültekre, akik matematikai képleteket is szeretnének időnként leírni, nem csak hosszú szöveges eszmefuttatásokat. Ezért a Cmap egyből elnyerte a tetszésemet, mivel támogatja a képletek használatát. Íme: