2010. február 15., hétfő

Fogalomtérképek újra...

Az elmúlt héten a fogalomtérképek témakörében igyekeztem elmélyülni. Ehhez kapcsolódóan most szakmai vizekre eveznek. Először összefoglalom a fogalomtérkép-készítés alapelemeit, aztán két élményt/alkalmazást szeretnék megosztani. Az elsőben egy gimnáziumi órai alkalmazásomat mutatom be, a második részben pedig az emelt szintű érettségi feleletre való felkészülés egyik lehetséges módjaként mutatom be a fogalomtérképeket.


A htk01 kurzus 2. heti szakirodalma egy kissé megfeküdte a gyomromat. A nem túl jó angol tudásom és a 36 oldalas terjedelem megakadályozott abban, hogy az ábrákban való gyönyörködésnél többre jussak. A lényeget Prágai Tamás blogjából ismertem meg, aki remekül összefoglalta a cikk mondanivalóját. Ez alapján megtudtam, hogy a jó fogalomtérkép készítésének 5 lépése a következő:
1. Jó kérdés (ún. fókusz-kérdés) feltétele.
2. Hozzuk létre a kulcsfogalmak rangsor és szelekció nélküli listáját (15-25db főnév  már bőven elég lehet).
3. Első vázlat, a "csontváz" megalkotása.
4. Kereszthivatkozásokat hozzunk létre.
5. A kereszthivatkozásokat minősítsük (pl. írjunk igéket a hivatkozásokra).

Az elmélet után jöjjön a gyakorlat!

Azt hiszem, hogy a fogalomtérképeket remekül fel lehet használni a későbbiekben diagnosztikus felmérésre és a témazárók előtt egyfajta tudáspróbaként. A diákok tudásának mélységéről és az esetleges hiányosságokról jó képet adhat egy házi feladatként elkészített fogalomtérkép. A későbbiekben tervezem ennek a kipróbálását egy-két osztályomban. Ezen a héten a 9. osztályomban a háromszögekről tanultakat ismételtük át. A csütörtöki órámon megpróbáltam a diákok közreműködésével egy fogalomtérképet felrajzolni a témáról. Magam is meglepődtem, hogy milyen átlátható rendszerré gyúrtuk át a tananyagot ( bár nem biztos, hogy mindenkinek ez a véleménye az alábbi kép alapján). Mielőtt még letöröltük volna a táblát, egy-két tanítványom megörökítette a művet és elküldte e-mail-ben. Íme a MŰ:

 
Kicsit csúnyácska, de a miénk...

Az utolsó részben teljesen szakmai síkre terelem a szót. A 2010. évi emelt szintű szóbeli 1. matematika tételt megpróbáltam feldolgozni fogalomtérkép segítségével (a bejegyzés elején lévő 5 pontot alkalmazva). Őszintén szólva egyelőre nem tűnik egyszerűbbnek ez a felépítés, mint a pontokba szedett iromány, de még nem adtam fel, valószínűleg találok majd olyan részeket a matematikában, amelyeket egyszerűbb lesz így ábrázolni.

 


4 megjegyzés:

  1. Érdekelne, hogy a diákok hogyan élik meg, hasznosnak tartják-e ezt a fajta tananyagfeldolgozást. Nagy élvezettel olvastalak ismét!

    VálaszTörlés
  2. húha, erre még sohasem gondoltam, hogy matematikát is lehet fogalomtérképezni... :)
    Nekem az az érzésem, hogy a matematikai nyelvezet eléggé tömör, és jól kitalált jelekből építkezik, melyet valószínüleg (túl)bonyolítana a fogalomtérképben való ábrázolás. Mindenesetre kíváncsian figyelem, hogy Te mire jutsz ezen a téren (remélem megcáfolsz).

    VálaszTörlés
  3. Egy éve egy 12-es (gimnáziumi 4.) osztályban matek szakórákat helyettesítetem pár hétig. Több elmemozgató feladat közt könnyítésként a négyszögek csoportosítását próbáltam velük a fentihez hasonló gráfként felrajzoltatni. Azt gondoltam, 18 évesen ez már nem ügy, de bicegtek ezen a talajon. Anno nekünk ez könnyen ment, azt hittem, ők sem mások. Nyilván az én rutintalanságom miatt is, de sokaknak szenvedés volt - mások (pl. magukat rossz matekosnak gondoló diákok) lubickoltak a feladatban. Megkérdem majd őket, mire emlékeznek.
    Tegnapelőtt egy másik iskolabéli maturáló diákomtól megtudtam, tavaly (18-19 éves kor között) próbálta egyik tanáruk velük megismertetni a nemlineáris jegyzetelést, de nehezen sikerült befogadnia az osztálynak. A részleteknek utánakérdezek.

    VálaszTörlés
  4. "Érdekelne, hogy a diákok hogyan élik meg, hasznosnak tartják-e ezt a fajta tananyagfeldolgozást."

    Hát igen, nincsenek olyan illúzióim, hogy egy csapásra minden gyengén teljesítő tanítványom az összes matekversenyt meg fogja nyerni a fogalomtérképeknek köszönhetően, de talán van olyan akinek hasznos lehet. Megkérdeztem ezt a 9. osztályt, hogy ki az, aki úgy érzi, hogy segített/segíthet ez a módszer a tanulásban (kértem, hogy legyenek őszinték, bátran vállalják azok is a véleményüket, akiknek ez nem jelent semmi pluszt). Jelentős többség jelezte, hogy érdemes energiát belefektetni ebbe a módszerbe, mert hasznosnak érzik. Egy másfél oldalas elméleti anyagból jövő hétre kell készíteniük egy fogalomtérképet. Kiváncsi vagyok az eredményeikre. Majd igyekszem beszámolni a későbbiekben.

    "húha, erre még sohasem gondoltam, hogy matematikát is lehet fogalomtérképezni... :)"

    Mi az hogy! Találtam egy 2009-ben kiadott könyvet is, amelynek az első fejezetét Joseph D. Novak és Alberto J. Canas írta: "Concept mapping in Mathematics"

    "Több elmemozgató feladat közt könnyítésként a négyszögek csoportosítását próbáltam velük a fentihez hasonló gráfként felrajzoltatni. Azt gondoltam, 18 évesen ez már nem ügy, de bicegtek ezen a talajon. Anno nekünk ez könnyen ment, azt hittem, ők sem mások."

    Nagyon nagy különbségek lehetnek egyes osztályok között. Van olyan 6-7. osztályos csoport, amelyik könnyebben befogadja ezt a módszert, mint egy-egy 11-12. osztály. A döntő tényező szerintem az érdeklődés. Ha 12. osztályra sikerül letörnünk minden érdeklődését a diáknak, akkor már akármilyen módszerrel próbálkozhatunk, nem hoz eredményt...

    VálaszTörlés